Könyvet közreadni – íróbarátaimtól hallottak és saját élményeim alapján is mondom – misztérium, a gondolatközvetítés, “világteremtés” csodája, miközben természetesen a könyv írója számára beavatás és kitüntetés is. Így van ez még mindig, ma is, amikor oly könnyű egy kéziratot gyorsnyomdába adni, és néhány nap múlva a könyv-testet kézbe venni, forgatni?

Az 1990-es rendszerváltás előtti évtizedekben nem létezett magánkiadás, a szerzőknek nem csak az érték mércéjének, hanem mindenféle egyéb, irodalmon kívüli – leginkább politikai: a rendszerhűség – szempontnak meg kellett felelniük, mégis, a hosszas kiadási procedúrák azzal a kényszerszülte hozománnyal járhattak, hogy a szerzők többször átgondolhatták, csiszolgathatták az írásukat, elmélyíthették a “kódolás”-t – talán ezért is született számos emblematikus, nagy mű a 60-as, 70-es és 80-as években.

A Dr. Kotász Könyvkiadó szeretne partnere lenne a művészeknek abban, hogy jelentős, letisztult műveket alkothassanak, ezek a művek igényes formában jelenjenek meg, kerüljenek az olvasók kezébe – és a szerzők ne érezzék anyagilag sem kizsákmányolva magukat. A hozzánk érkező kéziratok megjelentetéséről tehát csak hosszas mérlegelés után döntünk, ha pedig elutasítunk, igyekszünk kritikát megfogalmazva, párbeszédet folytatva tenni azt.

Bár a könyvkiadás költségei – elsősorban a nyomdai árak csökkenése miatt – az elmúlt 15-20 évben jelentősen mérséklődtek, számos kiadó ezt nem érvényesíti, és szemérmetlenül nagy hasznot tesz zsebre a szerzők kárára. Alkotói ösztöndíjhoz, könyvkiadási támogatáshoz csak szűk kör jut, ezért az írók zöme saját maga fedezi a műveinek megjelenési költségeit – ez egyfelől azzal jár, hogy az írást hivatás helyett kénytelenek költséges hobbiként megélni, másfelől számos kiadó mindenféle művet válogatás nélkül, “a szerző fizeti!” jelszóval olvasók elé ömleszt. A Dr. Kotász Könyvkiadó, mint elkötelezett irodalmi műhely és vállalkozás, azt az elvet követi, hogy egy könyv kiadásának összköltségén belül (akkor is, ha a kiadás támogatásból valósul meg, és akkor is, ha a szerző fizeti) a kiadó haszna a 20 százalékot ne haladja meg.

Értéket közvetíteni, igényesen, tisztességesen, megfizethető áron.

Kállay Kotász Zoltán